Egy átfogó korrupcióellenes törvénycsomaggal akarjuk hatékonyan és célravezetően felvenni a harcot a soha nem látott mértékben elharapódzott közéleti romlással és politikai/gazdasági megvesztegetéssel szemben. 

Magyarországon fel kell állítani egy korrupcióellenes vizsgálóbírói hatóságot, amely az olaszországi és a franciaországi vizsgálóbírói szervezethez hasonlóan teljesen függetlenül végzi a munkáját és kiterjedt nyomozati hatáskörrel rendelkezik. Ennek köszönhetően Olaszországban és Franciaországban a vizsgálóbírók jelentékeny eredményeket értek el a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem során.

Ez a vizsgálóbírói hatóság politikai befolyástól mentesen tevékenykedik, amelynek a legfontosabb garanciái a következők. A költségvetését 5 évre szavazza meg az országgyűlés és azt később nem lehet csökkenteni vagy megvonni. A hatóság vezetőjét 5 éves időtartamra választja az Országgyűlés és a megbízatási ideje nem hosszabbítható meg.

A vizsgálóbírókat az államfő nevezi ki a hatóság vezetőjének javaslatára. A vizsgálóbírókat ugyanolyan mentelmi jog illeti meg, mint a bírókat. A vizsgálóbírók teljes cselekvési szabadsággal rendelkeznek, azaz egyetlen állami tisztségviselő, de még a hatóság vezetője sem adhat utasítást nekik. A nyomozati eljárás során a nemzetbiztonsági érdekből titkosított iratokba betekinthetnek és államtitkokat is megismerhetnek.

A hatóság idézésére minden magyar állampolgárnak kötelessége megjelenni, tekintet nélkül az általa betöltött tisztségre. Ebből az okból szükséges módosítani az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló jogszabályokat úgy, hogy a képviselők mentelmi joga ne terjedjen ki a vizsgálóbírói hatóság által folytatott nyomozati eljárásra. A vizsgálóbírók közvetlenül élnek a vádemelés jogával és személyesen képviselik a vádat az illetékes bíróság előtt.